2026. október 5. · kutatás

A backteszt 12%-os éves forgalmat mutatott. A számla 38%-ot forgalmazott.

A backteszt 12%-os éves forgalmat mutatott. A számla 38%-ot forgalmazott.

Az egyik portfólió-backteszt 12%-os éves forgalmat mutatott. A hozzá tartozó papírszámla 38%-ot forgalmazott. A cél szerinti újrasúlyozás a NAV 5%-át tette ki. Az egyedi megbízások átlagosan a NAV 0,7%-át érték el. Semmi nem hibásodott meg: a backteszt a portfólió változásait számolta, a számla pedig az odáig vezető megbízásokat.

Ez a különbség azért számít, mert a díjak, a piaci hatás és a működési terhelés a végrehajtott névértékhez kapcsolódik. Ha a papírkereskedéssel összevethető költségbecslést szeretnél, határozd meg a forgalmat megbízásszinten, és vedd figyelembe, mi történt a célpozíció és a teljesülés között.

Mit jelent a forgalom a backtesztben?

Nincs egyetlen általánosan elfogadott konvenció. A portfólióforgalom gyakori definíciója az eszközsúlyok abszolút változásának összege. Egyes kutatók ezt az összeget elosztják kettővel, mivel az egyik eszköz vétele és egy másik eladása egyetlen portfólió-átforgatásnak felelhet meg. Mások az eladott névértéket a NAV-hoz viszonyítják, felezés nélkül.

Ezek a konvenciók mind lehetnek önmagukban következetesek. A csapda az, ha úgy hasonlítjuk össze őket, mintha ugyanazt mérnék. A „12%-os forgalom” nehezen értelmezhető, amíg nem tudjuk, mi kerül a számlálóba és a nevezőbe, illetve hogy a vételeket és az eladásokat együtt számolják-e.

MértékPéldaszámításMit mutat meg
Súlyok abszolút változása|új súly − régi súly| összegeMennyit változott a célportfólió
Egyirányú forgalomA súlyok abszolút változása ÷ 2A NAV hozzávetőlegesen átforgatott hányada
Végrehajtott névértékA teljesült megbízások értékének összege ÷ NAVMennyit kereskedett ténylegesen a számla

Vegyünk egy $100,000 értékű portfóliót, amely $5,000 értéket áthelyez az A eszközből a B eszközbe. A súlyok abszolút változása 10%: 5 százalékpontos csökkenés és 5 százalékpontos növekedés. Az egyirányú forgalom 5%. A végrehajtott névérték $10,000, vagyis a NAV 10%-a, mivel a számla $5,000 értékben elad, és $5,000 értékben vásárol.

Erre az utolsó értékre van szüksége az egyszerű díjmodellnek, ha mindkét oldalra díjat számít fel. Oldalanként 10 bázispontos díjjal az újrasúlyozás $10-ba kerül, még a spread és a piaci hatás nélkül. Ha ugyanezt a rátát a felezett forgalomra alkalmazod, a becslés felére csökken.

Miért lehet nagyobb a számla forgalma?

A célpozíciók azt mutatják, hol szeretne kikötni a stratégia. A megbízások pedig azt, hogyan jut el oda. Előfordulhat, hogy a számlának többet kell kereskednie, mert az árak elmozdultak a jelzés után, egy korábbi megbízás csak részben teljesült, vagy a minimális kötésegység miatt a pozíciók eltértek a pontos céltól.

Íme egy egyszerű példa. Egy stratégia három eszközben azonos súlyokat céloz meg, majd naponta csak egyszer kereskedik. Napközben az egyik eszköz árfolyama 8%-kal emelkedik, a többié nem változik. A portfólió súlyai eltolódnak. Újrasúlyozáskor a számla elad a nyertes eszközből, és vesz az alulsúlyozottakból. Ha a backteszt a tegnapi és a mai cél súlyait hasonlítja össze, ezeket a kötéseket teljesen kihagyhatja.

Az ismétlődő, kisebb korrekciók is összeadódnak. Ha egy megbízást több időközre bontanak, és minden időközben újraszámolják a fennmaradó összeget, a számla négyszer is kereskedhet a NAV 0,7%-ának megfelelő értékben, hogy megközelítse a 2%-os célváltozást. Ez egyetlen 2%-os korrekció volt, vagy a végrehajtott névérték 2,8%-a? A díjak elszámolásánál az utóbbi. A döntés elemzéséhez viszont mindkét értékre szükséged lehet.

Hogyan mérjem a forgalmat a papírkereskedéshez viszonyítva?

A cél szerinti változást, a beküldött megbízásokat és a tényleges teljesüléseket külön mennyiségként kezeld. Így megmagyarázhatóvá válik a backteszt és a papírszámla közötti eltérés, ahelyett hogy rejtély maradna.

  1. Célforgalom: Add össze a kívánt pozícióértékek abszolút változásait, és jelezd, hogy elosztod-e az összeget kettővel.
  2. Beküldött forgalom: Add össze az újonnan elküldött megbízások névértékét, a cseremeghagyásokat is beleszámítva, ha azok további piaci kitettséget hoznak létre.
  3. Teljesült forgalom: Add össze a teljesült névértékek abszolút értékét, és oszd el egyértelműen meghatározott NAV-értékkel.
  4. Nem teljesült maradvány: Rögzítsd a még függőben lévő célösszeget és annak korát. Ez később újabb megbízást válthat ki.

Végig ugyanazt a pénznemet és értékelési szabályokat használd. Több eszközből álló portfóliónál minden teljesülést a végrehajtási áron, a számla kimutatási pénznemében értékelj; ne keverd a kontraktusszámot a dollárban kifejezett névértékkel. Döntsd el, hogy a NAV-ot a díjak levonása előtt vagy után rögzíted, és ezt a konvenciót tartsd meg minden időszakban.

A költségekhez a végrehajtott névértéket használd. A stratégia túlzott kereskedésének elemzéséhez hasonlítsd össze a célforgalmat és a beküldött forgalmat is. Egyetlen szám nem válaszolhat meg mindkét kérdést.

A meglepő érték a 38% volt

Ebben a papírkereskedési futásban a backteszt 12%-a az ütemezett célváltozásokat jelentette. A számla 38%-a a teljesült vételeket és eladásokat számolta, beleértve az eltérések korrekcióit és a részleges megbízások után következő teljesítéseket. A stratégia nem lett hirtelen háromszor aktívabb. A jelentések különböző eseményeket számoltak.

És itt vallhat csendben kudarcot a backteszt „újrasúlyozásonkénti átlagos költsége”. A költségek azon az útvonalon merülnek fel, amelyet a számla bejár, nem csupán két idealizált portfólió különbségén. A definíciók egyeztetése nem garantálja, hogy a papírkereskedési futás minden teljesülése megegyezik majd, de megmutatja, hogy valójában mit mér az eltérés.

forgalomportfólió-elszámolásbackteszteléspapírkereskedés
← Összes bejegyzés